Szatmárról és Szamosszegről

SZATMÁR

Szatmár a Felső-Tisza mellett található olyan földrajzilag és etnográfiailag is egységes arculatú kultúrtáj, melynek nagyobb részét országos jelentőségű természetvédelmi területként tartják nyilván. A táj természeti szépsége a szelíd nyugalomra, a pihenésre vágyóknak, a vizek kedvelőinek nyújt maradandó élményeket.

A Szatmári síkság évezredek alatt kialakult tájának legnagyobb kincsei a szilva, az alma és a dió. Ezen termények a régi, vad Szamos és Tisza által nemzett ártéri gyümölcsösökben és az ezeket idéző gyümölcsöskertekben teremnek, egyedi vízrajzi-, talaj-, és klimatikus adottságok mellett, a Nyírség és a Kárpátok által körbezárt bölcsőben. A gyümölcs mindig is a szatmári emberek életének szerves része volt, a gyümölccsel kapcsolatos munkák és a belőlük készíthető ételek és italok nagyon hosszú hagyományokra tekintenek vissza.

A helyi endemikus- és egyéb tájjellegű gyümölcsfajtákból ( Besztercei- és Nemtudom szilva, Batul-, Húsvéti rozmaring-, Jonathán-, Lyánycsecsű-, Kormos Almák, Milotai dió ) készített termékek – gyümölcslevek, lekvárok és aszalványok -, s természetesen a pálinka is kiváló beltartalmi értékekkel és különleges élettani hatással bírnak. Kifejezetten magas antioxidáns és vitamintartalom jellemzi őket össze nem téveszthető egyedi ízviláguk mellett. Nagy részük igazi gasztronómiai kuriózum.

A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari szakigazgatás számos magyar régió „bennszülött” gyümölcseit és a belőlük készíthető egyedi karakterű termékeket megvizsgálva a pálinkák közt is megteremtette a földrajzi eredetvédelem rendszerét, mely régiónkban a rendkívül egyedi íz- és aromavilággal rendelkező Szatmári Szilvapálinka és Szabolcsi Almapálinka kategóriákat jelenti. Az ezen megjelöléssel ellátott termékeket kizárólag helyben termett és feldolgozott alma- és szilvafajtákból előállított pálinkák esetében lehet használni.

SZAMOSSZEG

Ebben a földrajzi környezetben, az egykor volt Ecsedi láp északi sarkában, a Tisza-Szamos-Kraszna zugban található az 1100-as évek elején települt Szamosszeg község, mely múltja során hol mezőváros, hol szabad királyi város ranggal rendelkezett. A régi időkben ártéri és fokgazdálkodás keretében, a mai korban pedig ültetvényeken termelik a mindig is jelentős kereskedelmi értékeket képviselő gyümölcsöket, hosszú idők gazdálkodási tradíciói és tapasztalatai alapján.

Szamosszeg mindig a munka és a föld kitartó szeretetében volt elismert, emellett szellemi és kulturális javak bölcsőjeként is jeleskedett. Az itt élő szamosszegi embert szorgalmas munkájáról, világos gondolkodásáról, valósághoz való feltétlen ragaszkodásáról és tiszta, egyenes beszédéről ismerik.

Mit jelent Szamosszeg számunkra? Egy régből megújult csodálatos örökséget. Mesét, melyet gyermekként hallhattunk öregjeinktől, nagyszüleinktől, mely aztán az elmúlt idő üvegén át kristályosodott számunkra meséből valósággá.